Barátom! Nem hiszek a szememnek! Tényleg Te vagy az?

Hosszú idő telt el azóta, hogy utoljára meglátogattál. Gyere, gyere közelebb! Kérsz valamit inni? Sert? Itt főzik a legfinomabbat szerte a birodalomban; Csapos, hozz izibe egy egész korsóval! A barátom inni kér!

Reméltem, hogy semmi sem falt fel… Bár, nem is vagy éppen étvágygerjesztő látvány, már megbocsáss. Ne, meg ne sértődj nekem, Morcos Harcos! Szavamra mondom, hogy hiányoztál! Kérlek, béküljünk meg… Így ni! Máris jobb! Nem?

Gondolom, hogy hallottad miféle szörnyűséggel zárult a torna. Eddig is előfordult, hogy valaki előbb tért meg az Árnyékvilágba, mint illenék – legutóbb talán Lord Stanton Castleroy szegte nyakát torna közben -, de hogy a királyi család két tagját is támadás érje, az azért mégiscsak hallatlan. Lady Earyn szerencsésen megúszta, Alder pengéje még csak hozzá sem ért. Azt hiszem, hogy a jelenlévő bálozók komolyabb veszteséget szenvedtek akkor, amikor a Milady ijedtében felsikoltott. Az egyik cimborám szerint még a poharak is beleremegtek!

Mindenki azt hitte, hogy a szerencsétlenül sikerült este után maga a király fogja lemondani az eseményt, de nem így történt – talán ez vezetett végül ahhoz, hogy az Aldayrok új célpontra csaptak le… A rossz nyelvek szerint Celawan herceg és Lady Tyria a figyelő szempárok elől elbújva, édes légyottot szervezett, amit két szerelem tüzétől felhevült fiatalnak igazán meg lehet bocsájtani... A jó herceg nem is sejtette, hogy a randevú útját végül elállja egy nyíl, amely nem csak a szerelmes óráktól, de a biztos győzelemtől is megfosztotta. A sérülése nem volt halálos, de a lábadozás bizony hosszúra nyúlik.

Uralkodónk végül úgy döntött, hogy nem hajolván meg ellensége akarata előtt, és bebizonyítja a királyi család bátorságát, engedélyt ad arra, hogy a torna utolsó fordulóját is megtartsák; Az első pillanattól az utolsóig ült a pulpituson, és a tőle elvárt legnagyobb tisztelettel adta át a győztesnek járó koszorút és jutalmat tulajdon sógorának, a jó Ser Thane Llewellynnek. Thane Llewellyn, mint az Istenek Bajnoka? Úgy vélem Dagda elméjét egy kissé belepte a köd, amikor végül őt választotta Gildas Olwyn helyett – utóbbi szégyenteljes, majdnem halálos veszteséget szenvedett. Ideje lenne felismernie, hogy egy napon majd Ő is megöregszik.

Úgy hírlik, hogy a Rengeteg megtelt élettel. Az országtól elszakadt, de időközben visszatért Aldayr testvérek szép számban gyűjtötték már össze követőiket, de a két támadást nem vállalták magukra. Azt beszélik, hogy a tündék elöljáróit is sikerült megnyerniük maguknak, ami nem kis teljesítmény, mert ilyesmi még nem gyakran esett meg a történelmünkben!

Ennyire unatkozol?! Idd a sert, és figyelj rám még egy kicsit!

Új nagyúr bukkant fel az erdőben. Jó, annyira nem új – igazából elég régi… Mondd neked valamit a Thornton név? Nem. Ne foglalkozz vele, eddig még én sem nagyon hallottam. Mindenesetre, ez a Lord Ezra nagyon ügyesen alakítja a dolgait, mert már most több földdel büszkélkedik a Berith ezen oldalán, mint azt el merném mondani. Azt mondják, hogy elég meggyőző, így nem csoda, hogy majd’ az összes környékbeli kisnemesi ház már az Ő uralma alatt áll. Ha a király nem figyel, a végén még új kihívója akad! Bár nem tudom, hogy a nép miként bízna meg egy olyan úrban, aki banditákkal szövetkezik… Állítólag!

A Pusztán még mindig szökött mágusokat keresnek. Mégpedig kettőt. Az egyik személye kész rejtély, mintha nem akarnák, hogy tudják ki fia borja, de a másik állítólag egy tanítónő. Szép, mondhatom… Mit taníthat az ilyen?
Lord Tomas új magtárakat épített a meglévők helyett. Bebizonyította, hogy méltó örököse lesz az apjának, ha azt végre megkímélik az Istenek a további szenvedéstől, és végül engedik, hogy jobb létre szenderüljön.

Az egyik taranisi főúr – még csak találgathatunk, hogy melyik – nagy fába vágta a fejszéjét. Azt beszélik, hogy egyenesen a torna után a Deatrys testvérek meghívták Lady Lynet Llewellynt magukhoz vakációzni; Nem titok, hogy Lord Howe már régóta tervezte, hogy kisebbik lányát is férjhez adja valamelyik főnemesi család sarjához. Senki sem tudja, hogy miféle gondolat fordult meg a fejében akkor, amikor egy olyan törékeny teremtést egyedül, mindenféle gardedám nélkül engedett ilyen hosszú útra.

A királyi kompánia visszatért a fővárosba. A hercegi esküvőt Lord Celawan lábadozása idejére elhalasztották ugyan, de az előkészületek még mindig felkavarják a palota nyugalmát. Lady Earyn majd’ megpukkadt, amikor rádöbbent, hogy Gerald Deatrys nem hajlandó megkérni a lányát, és azóta, hogy valamelyik pletykafészek azt merte állítani, hogy Drusala hercegnő illetlen érzelmeket táplál az egyik testőr iránt, még erősebben igyekszik megfogni a tökéletes vőt. Talán sikerrel járhat még.
Azonban nemcsak erről hallottam. Kérlek! Hajolj közelebb, nem akarom, hogy más is hallja… Az a behemót kopasz már egy ideje minket figyel! Azt mondják van egy Sagramour fattyú! Hogy miféle, azt csak találgatni lehet, de az egyik szobalány hallotta, hogy a király és a királyné a minap erről vitáztak egymással. Az érzékeny tény, hogy Isanda királyné még ajándékozta meg örökössel a családot, még érzékenyebb lett attól, hogy más talán már régen megtette! Gondold csak el, miféle botrány kerekedne abból, ha Thelion király végül sajátjaként kiáltaná ki a gyermeket!

Az ilyen pletykák miatt érdemes élni, nem gondolod! Kissé kiszáradt a torkom! Csapos, hozz még sert! Ma este sokáig mulatunk!

Egészségedre, barátom, egészségedre!