Belső
Pozitív: karizmatikus, kitartó, gyakorlatias, edzett, erős, merész, rettenthetetlen, akaratos, meggyőző, független

Negatív: kicsinyes, számító. érzéketlen, érzelemmentes, szótlan, humortalan, lenéző, fönökösködő, türelmetlen, cselszövő, udvariatlan, engedetlen, önfejű

Külső
Arca már-már barátságos, kisfiús vonásokkal rendelkezik Haja sötétbarna színű, egyenes szálait gyakran simítja hátra, de időnként engedi, hogy hanyag eleganciával a szemébe hulljon. Az íriszei színe sötét, majdhogynem teljesen fekete színben pompáznak.
185 centis magasságával nem a törpék táborát erősíti. Izmos, robusztus alkat, aki pusztán a megjelenésével is tekintélyt parancsol. Látszik rajta, hogy a kemény edzés helyett valami egészen másnak, a harcnak köszönheti fizikai erejét. Válla széles, csípője keskeny, és ha egyszer-kétszer az ember elkapja félmeztelenül, szembesülhet szépen kidolgozott kockáival.
Léptei pattogósak, annyira puhán és fürgén lép, hogy szinte hangtalanul közlekedik - ami ilyen magassággal, és ily fizikai adottságokkal nem kis teljesítmény. Mozgása gyors, és dinamikus.
Öltözködésében általában a kényelem dominál. Ritkán foglalkozik azzal, hogy mit kellene felvennie; Általában megelégszik azzal, ami reggel elsőként a kezébe akad; Sokszor hord könnyű páncélt, vagy éppen bőrből készült holmikat. Ékszert nem visel, nem cicomázza magát, de fényes pallosa ellensúlyozza ezek hiányát.

Csak néhány emlékfoszlány maradt meg benne azokból az időkből, amikor még csak Caun volt; Édesanyja hangjának selyme, ahogy nyugtatgatja a viharban megriadt gyermeket, vagy a tűzhelyből felszálló tőzegtűz füstje, amin az asszony a maradékot sütögeti. A fiú élete mély szegénységgel kezdődött, pedig azt mondják vérszerinti apja igazi katona volt, ráadásul egy Berith utolsó nemesei közül, de Caun fattyúnak született, édesanyja gyereklány volt még mikor megfogant.A katona ígérte, hogy Madelináért és a gyermekért küldet majd, mihelyt megfelelő helyet választott a letelepedésre, és egyesülve családként fognak tovább élni. A történetek arról nem szólnak, hogy mi lett az apával, de annyi bizonyos, hogy sem az asszonyért, sem a fiáért nem jelentkezett a későbbiekben.
Ketten voltak hát; anya és fia, és a szerencse sem szegődött melléjük. Caunt már korai éveiben is a vidék kietlen vadonja nevelte, kiölve belőle a lelkiismeretét. Mindenféle utcagyerekekkel állt össze, és veréssel tartották rettegésben a náluk kisebbeket; Csenevész kutyákat, macskákat kínoztak, közben pedig fennhangon röhögtek. Élete folyamán talán egyedül édesanyja iránt mutatott némi szelídséget, de ettől is megfosztották, amikor tizenkét esztendős korában Madelinát kínok között elragadta a zord halál.
Madelina után maradt ugyan egy nagybátyja, de a férfi nem tartotta a kapcsolatot "rossz életű" testvérével, és annak fattyával; eszébe sem jutott, hogy magához vegye az árvát, mi több, Ő maga volt az, aki eladásra kínálta egy rabszolgakereskedőnek, így Caun a Rudrai erőd piacára került, mint portéka.
Nem kellett sokáig várnia arra, hogy valaki felfigyeljen rá - maga sem döntötte még el, hogy az Istenek, vagy maga a Lidérckirály áldása kísérte, amikor Ulric Rimadar mindössze két aranytallérért megvásárolta. Annyi bizonyos, hogy innentől kezdve az élete megváltozott, bár kezdetben csak szolgaként volt jelen a mostohaapja életében; pucolta a cipőit, ételt és ennivalót vitt számára, vagy ellátta a lovakat, ha éppen arra volt szükség.
Ulric csatlósai gyakran köszörülték rajta nyelvüket, időnként pedig oda-odasuhintottak neki egyet az öklükkel, vagy a kardjuk tompa odalával. Egy ilyen alkalom vezetett el végül az első gyilkossághoz, amit nem szándékosan, de szívből jövő gyűlölettel követett el; Mosothája egyik katonája addig kellemetlenkedett vele, míg a fiú fel nem kapta az első kezeügyébe eső kardot, és gondolkodás nélkül át nem döfte vele. Ulricnak megtetszett a kegyetlen szikra a gyermek szemében, és mivel mindig is vágyott egy fiúra, úgy döntött, hogy maga mellé veszi.
A vezér kegyeltjeként már senki sem mert pimaszul bánni vele. Mostohaapja legjobb embereitől tanult, köztük a féltünde Aeron Erthadriltól, akit a mai napig mélyen tisztel (persze, ennek ellenére szívesen élcelődik vele, és tesz számára szenvtelen megjegyzéseket). Korán elsajátította  a kardforgatást, és az íjászatban sem utolsó; A közelharcot azonban mindennél jobban kedveli. A sérülések nem hátráltatják, sőt, inkább feltüzeli ha a saját vére ízét érzi a szájában. Heves természete miatt könnyedén elveszíti a fejét, és türelmetlensége gyakorta készteti vakmerő cselekedetekre. Ulric katonái gyorsan megtanultak félni tőle, és tudják, jobb nem bolygatni a benne nyugvó oroszlánt.
Mostohatestvére, Cyrill mindig is semleges volt számára. Igazából sosem tudta, hogy hogyan viszonyuljon a félszerzett lányhoz, akinek erejében ugyan Ulric vére csörgedezett, de számára ez a kötelék nem sokat jelentett.
A szakadár-vezér az egyetlen apa, akit a fiatal férfi valaha is ismert, ez pedig erősen rányomta bélyegét a személyiségére. A valódi atyja személye szintén olyasmi, ami sosem érdekelte igazán; elfogadta, hogy egy gyáva alak volt, aki meglépett a kötelességei elől. Eddig eszébe sem jutott felkeresni.